Dezodorok szódabikarbónával? - Idézet!

„Az emberi faj azon kevesek egyike, ahol az anyák nem képesek felismerni gyermekeiket a szagukról, de ahol a kor előrehaladtával szörnyen megnövekszik az anyák gyermekük szagára való érzékenysége”. 

Az egyszerű, házilag készített dezodorok nagyon sokaknak szuperül működnek, de mindig akadnak olyanok akiket irritál valami, vagy akik elviselhetetlen bűzről és/vagy fokozott izzadásról számolnak be. De vajon ez tényleg a személyes érzékenységen múlik, vagy sokkal inkább a használt anyagok mennyiségén és kombinációján?

Mitől és hogyan működik?A szódabikarbóna mind a savakkal mind az erős lúgokkal (amfoter jellegű) reagál. De képes sókat képezni a tipikusan rövid láncú savakkal is, amelyek a bőr lipideinek hidrolízise folyamán keletkeznek. Ezek közül a legfontosabbak: a hangyasav, a vajsav, a valeriánsav és a kapronsav, amelyek némelyike illékony és kifejezetten rossz szagú (a kapronsav szaga például –„capra” latinul kecskét jelent- valahogy a kecske szagára emlékeztet).
A képződő nátrium-sók nem épp ibolya illatúak, de gyakran kevésbé illékonyak és jobban oldódnak vízben. Kevésbé „bűzlenek” és kevesebb ideig maradnak a bőrön.
A szódabikarbónának ez a amfoter jellegéből adódó mechanizmusa működhet néhány nem savas összetevővel is.
Más -a hónalji kellemetlen szagokkal összefüggő- molekulák (szulfanil-alkanoloki, dimetil-szulfon, stb.), amelyek nem reagálnak a szódabikarbónával, szintén a savas környezet hatása alatt az enzim-reakciók által termelődnek.

Hogyhogy a szódabikarbóna hatása ilyen hosszan hat?Mert a kellemetlen szagokért felelős baktériumflórára hat.
A verejték és a faggyú pH-ja egyaránt savas. Az ilyen környezetben fejlődik és szaporodik egy bizonyos baktériumcsoport, amely számos kellemetlen szagokat okozó enzim-reakcióért felelős. Bizonyos ilyen bőrön élő baktériumok, amelyek savas közegben élnek, lúgos környezetben (pH9) kevésbé aktívak.
Ez nem jelenti hogy a szódabikarbónának antimikrobiális (antibakteriális?) hatása lenne, hiszen rengeteg baktérium vagy penészgomba létezik amelyek a szódabikarbóna 8-as, 8,5-ös pH-jú oldatában lubickolhatnának. De a környezeti változás amely során az 5,5 alatti pH-ról 8 felettire lépünk, kedvez bizonyos baktériumoknak, amelyek viszont általában nem vesznek részt a hónalji szagok képződésében. Továbbá a 8-nál magasabb pH csökkenti a baktériumok képességét a bőrön való megtapadásra, így könnyebben eltávolíthatók.

De biztos hogy nem árt?Bizonyos ökológiai és ökoszisztéma-tanulmányok leszögezik, hogy az egyensúly a környezet, a baktériumflóra és a bőr között nagyon változó és instabil. Ezt minden alkalommal érzékeljük amikor valamilyen fertőzést szedünk össze nyilvános helyen. A téma bizonyosan nagyon összetett, a teljesen világossá tételhez sokkal jobban el kellene benne mélyülnünk.
Annyi viszont biztos, hogy a normális baktériumflóra, amely felelős a kellemetlen szagokért, aktív része a mikróbaellenes védelmi funkciónak és az immunrendszernek.
Hosszú távon a szódabikarbóna (vagy egyéb erős antimikrobiális anyagok) dezodorként használva gyengíti a bőr védekező mechanizmusait. Ezért van hogy bizonyos személyek esetében pontosan ezeknek a dezodoroknak a használata indít el egyfajta bakteriális vagy gombás fertőzést.

Összefoglalva:A hagyományos keményítő és szódabikarbóna alapú dezodor hatékony, és nem igényel további aktív mikróba ölő anyagokat.
A normál bőr baktériumflórája részt vesz bizonyos folyamatokban, amelyek kellemetlen szagokat produkálnak, de képes pozitívan befolyásolni a bőr állapotát az antimikrobiális védelem és az immunrendszer szintjén egyaránt, ezért nem szabad teljesen megszüntetni.

Hogyan csináljuk?Nagyon jól megfigyelhető a tendencia, hogy sokan előszeretettel használnak a dezodorokban antimikrobiális hatású illóolajokat, mint pl. a teafa.
Valójában az ilyen illóolajok (teafa, oregánó, kakukkfű, indiai citromfű, stb) használata semmilyen különösebb előnnyel nem jár sem az illatot sem a hosszabb mikróbaellenes hatást tekintve, sőt kifejezetten kontraproduktív. Személy szerint teljesen elképzelhetőnek tartom, hogy ezeknek az illóolajoknak a használata –a személytől függően különböző összetételű baktériumflóra miatt- bizonyos személyek esetében vezethet kifejezetten zavaró, sokszor elviselhetetlen szagok jelenlétéhez.

- Az allergiák és érzékenységek miatti, az illóolajokra vonatkozó óvintézkedéseket figyelembe véve teljesen ideális alevendula+citrom keverék. Sokkal kellemesebb illatot kapunk, ami csodásan elfedi a szagokat, és nincsenek nem kívánatos mellékhatásai. Illetve személy szerint nagyon nőies illatot kaptam a levendula+ylag-ylang keverékkel.
- Az irritációkat elkerülendő nagyon fontos az is, hogy a szódabikarbóna mindig kevesebb legyen, a keményítő pedig több, illetve hogy ezeket a porokat „bevonjuk” valamilyen olajjal.
- Végül pedig, de nem utolsó sorban, miután összekevertük a porokat, ajánlatos a keveréket tovább finomítani egy aprító gép poharában vagy kávédarálóban, hogy a por nagyobb szemcséi is szétessenek, s hogy vékony rétegben felvihető legyen egy ecset vagy puff segítségével.

Íme egy példa az ideális receptre:PARACELSODEO1 -pordezodor
Keményítő 50%
Szódabikarbóna 38%
Kókuszolaj 5%
Cink-oxid 5%
Tocopherol (E-vitamin) 1%
Levendula illóolaj 0,5%
Citrom illóolaj 0,5%

És hogyan használjuk?Mivel szódabikarbónát, tehát lúgos anyagot alkalmazunk, a rutin előírja a dezodor reggeli vagy edzés előtti alkalmazását, illetve este annak alapos leöblítését egy savanykás, összehúzó tonikkal (!)

Működik a lábakon és más kellemetlen szagot terjesztő testfelszínen is.
Eltartható kb. egy hónapig, lehetőleg a hűtőszekrényben.

Forrás: http://www.nononsensecosmethic.org/?p=45089,Rodolfo Baraldini, a Skineco (Eco-derma-kompatibilitàs Nemzetközi Társasága) tudományos bizottságának és a az Unipro (Nemzeti Kozmetikai Cégek Szövetsége) tagja, a Bicocca-i Egyetem Kozmetikai Informer szakának minősített docense.2013 Augusztus 1Fordította és átdolgozta: Biofeleség 

Ugrás a Főoldalra