Gyógynövények

Fontos tudnivaló! A gyógynövények gyógyászati célra történő felhasználása előtt minden esetben kérje ki gyógyszerésze, kezelőorvosa tanácsát, mert ők az állapotának, korának, gyógyszerszedési szokásainak ismeretében egyénre szabott tanácsot tudnak adni az alkalmazható növényi eredetű készítményekkel kapcsolatban! Ha helyesen használjuk őket, a gyógynövények a legveszélytelenebb, a legbiztonságosabban használható gyógykészítmények. Ugyanakkor pontosan ismernünk kell ehhez a növények gyógyító hatását, és tudatában kell lennünk, hogy helytelen használat esetén problémákat is okozhatnak.

Aloe vera

Sok ősi kultúrában istenként tisztelték, mindenféle legendákat meséltek a növényről és annak csodálatos hatásairól. Az ókori Keleten néma gyógyítónak nevezték, Indiában a titkos gyógynövények között tartották számon. Egyiptomban a fiatalság és a szépség, az örök élet szimbólumaként tartották számon. A fáraók a hosszú élet elixírjének tartották, a papok a halhatatlanság növényeként a bebalzsamozás részeként temetkezési rítusoknál használták. Kleopátra bőrét a növény levelének nedvével ápolta, állítólag szemének legendás csillogását is az aloéból nyert cseppeknek köszönhette. Dioszkoridész görög orvos híres munkájában, a De Materia Medica-ban lelkesen ír az aloe tulajdonságairól, hatásáról a következőképpen: " megalvasztja a vért, a horzsolt és nyílt sebek forradását gyorsítja, kelést és aranyeret is gyógyít." Hippokratész gyógyírként használta vérhas, rák és hasi fájdalmak esetén. Az arabok - akiknek orvostudománya már az ókorban köztudomásúlag nagyon fejlett volt - az aloét a sivatag liliomának nevezték és éhínség, járványok idején húsát rendszeresen fogyasztották. A templomos lovagok életelixírjének alapját is az aloe adta, amelyet pálmaborral és hasissal vegyítettek. A keresztes hadjáratoknak köszönhetően az aloe eljutott nyugatra is, az arabok hozták Európába, Andalúziába. Kolumbusz felfedező útjai során matrózait kezelte a csodásnak tartott növénnyel. Leveleiben beszámol arról, hogy a növényt az indiánok is használták, ők "az ég orvosá"-nak nevezték, a sebezhetetlenség ajándékaként ismerték és istenként tisztelték. Paracelsus, a reneszánsz híres orvosa a növény gyógyhatását misztikusnak nevezte munkáiban, mert hatására égést és vérmérgezést látott rövid idő alatt meggyógyulni. Először jezsuita szerzetesek kezdték el tudatosan termeszteni a növényt a spanyol és portugál gyarmatokon.
A XVII. században az angolok nagyon jól jövedelmező kereskedelmet folytattak a Barbados szigetén vadon növő növény porával, majd a hollandok által Dél-Afrikában termesztett foki aloe vetett véget a Barbadosból származó aloe egyeduralmának. A Távol-Keleten (Kína, Japán) elsősorban égési sebeket kezeltek az ott honos és legismertebb Aloe Saponariával (szappan-aloe) és ezen kívül még számtalan fajtáját ismerték és termesztették. A hagyományos kínai orvoslás a harmónia szerének nevezte. Japánban a szamurájok a harc előtt a növény rostjával kenték be testüket, hogy elűzzék a gonosz démonokat, és sebezhetetlenné tegyék magukat.

Az Aloe (Aloë) nemzetség 250 faja Afrika száraz részein él, de többet közülük más földrészekre is behurcoltak, gyógy- vagy dísznövényként termesztenek. A liliomok családjába tartozó növény hegyes, kard alakú levelekkel rendelkezik, melyeken gyakran tüskék is találhatók. Mérete és külleme emellett igen változatos, mert az alacsonyabb termetű, húsos levelű évelők mellett a félcserjék, cserjék és fatermetű fajok is megtalálhatók. Sokvirágú, fürtös virágzatuk gyakran lecsüngő. A csöves vagy harang alakú virágok színe rendszerint sárga, narancssárga, piros vagy piszkosfehér. A virágok gyakran zöld csíkosak. Többnyire madarak porozzák be őket. Felhasználásban az Aloe vera L. és az Aloe ferox Mill. Faj a leggyakoribb. Fő elterjedési területük Dél- és Kelet-Afrika, a nyugat-indiai szigetvilág, valamint Dél-Arábia és a Szokottra-sziget.

Az Aloe Vera, ami latinul "igazi aloé"-t jelent, bizonyult a leghatásosabb orvosságnak. Kizárólag a húsos leveleiből kicsurgatott, vagy más eljárással kinyert sejtnedvet használják gyógyászati célokra. Számos betegség kezelésére alkalmas külsőleg és belsőleg egyaránt. Rendszeres fogyasztása segít az egészség megőrzésében.

Az Aloe Verának négy fő tulajdonsága van: gyulladáscsökkentő, gombaölő, antibiotikus és regeneráló. Csökkenti a gyógyszerek mellékhatásait és megerősíti az immunrendszert, miközben segít a szervezetnek a felhalmozódott mérgeket kiüríteni. Négyszer gyorsabban hatol be a bőrbe, mint a víz, gazdag vitaminokban, ásványi anyagokban, aminosavakban.
A benne található speciális poliszacharid keveréknek köszönhetően elősegíti a bőr külső rétegeiben lévő sejtek megújulását; csökkenti az öregedési, ráncosodási folyamatot.
Az Aloe Verának magas az enzim-tartalma (92-féle enzim), ami ritka és értékes enzim-forrássá teszi, ugyanis az enzimek segítenek, hogy az alapvető fontosságú tápanyagok a szervezetben felszívódjanak, és ugyanakkor tisztuljon is a szervezet. Az Aloe Vera csökkenti a gyógyszerek mellékhatásait és megerősíti az immunrendszert, miközben segít a szervezetnek a felhalmozódott mérgeket kiüríteni. Az Aloe Vera négyszer gyorsabban hatol be a bőrbe, mint a víz. Az Aloe Vera nem árt a fiziológiánknak, hanem tiszteli, egyensúlyba hozza és javítja azt. Az Aloe Veranak igen nagy skálájú tápláló és gyógyító tulajdonságai vannak; gazdag vitaminokban, ásványi anyagokban, aminosavakban és enzimekben. Az Aloe Vera olyan hatóanyagokat tartalmaz, melyek az egész szervezeten kifejtik hatásukat: tetőtől talpig - az egyéni szükségleteknek megfelelően.
Az Aloe Vera regenerálja a szöveteket a sejtek normális fejlődési ütemében. Az Aloe Vera titka: összetevőinek titokzatos kölcsönhatása. Az Aloe Vera tulajdonképpen olyan adaptogén, mint a ginzeng. Egy szovjet kutató, Breckham szerint "adaptogén" az olyan növény, melynek szabályozó hatása van a szervezetre, segíti azt a stresszhez vagy bármilyen más nehéz helyzethez alkalmazkodni. Azzal, hogy szabályozza az immunrendszer funkcióit, kezeli a szervezet beteg részeit, szerveit.
Az adaptogének csak akkor hatnak, amikor kell és csak ott, ahol szükség van rájuk. Ha nincs szükség rájuk, inaktívak maradnak, de csak látszólag, mert az immunrendszert lassan, de biztosan akkor is erősítik. Az Aloe Verának mindenre kiterjedő, bonyolult, lassú és néha szinte észrevehetetlen hatása van (éppen ezért hívják "csendes gyógyítónak"). A kevésbé "diktatórikus", "alternatív" gyógyszerek elsősorban az egész szervezetre ható "territórium gyógyszerek". Tisztelik a biológiai territóriumunkat, szervezetünket. Ahelyett, hogy a felbukkanó rendellenességgel agresszívan szállnának szembe, inkább gyengéden javítják, és egyensúlyba hozzák a territóriumunkat.
Használatával megszüntethető a fogíny vérzése, gátolja a fogak kilazulását és a fogkő képződését is.
A bőr ideális gyógyítója. Védelmet nyújt napozószerként is, de napozás után kifejezetten ajánlott. Kezelhetjük vele a pattanásokat, kiütéseket, gyulladásokat és a száraz repedezett bőrt. A fejbőr a haj és a szőrzet kiváló kozmetikuma. Gátolja a korpásódást, táplálja a hajgyökeret. A hajat, a szőrzetet fényessé és selymes tapintásúvá teszi. Hatásos bőrápoló, bőrhámosító, bőrvédő, gyulladáscsökkentő, antiszeptikus hatású, fekélyek és, égési sebek utókezelésére is alkalmas, elősegíti a sebek gyógyulását. Ajánljuk: rosszul gyógyuló sebeknél, bőrelváltozások felületi kezeléseire, gyulladásokra.

Babér

vagy albertlevél, szagos levél, illatfa, bürbérfa.

A babért az ókori görögök az istenek, Apolló és Aesculap, a gyógyítás istene oltalmába ajánlot­ták. Azt tartották róla, hogy képes megőrizni, fenntartani, sőt megerősíteni az egészséget, fo­kozni a boldogságot. A levesbe tett vagy babfélékhez adott néhány babérlevél gazdagítja az ízeket, ugyanakkor segít megelőzni a belekben a gázképződést és az emésztési zavarokat. A babérlevél túl erős hatású ahhoz, hogy nagyobb mennyiségben fogyaszthassuk, ám külsőleg bátran alkalmazható vászonba takarva pakolásként a mellkasra téve. Enyhíti a hörghurutot és a köhögést. A babérlevélolaj nagy haszonnal al­kalmazható reumás és ízületi fájdalmakra, meg­dagadt ízületekre, rándulásra. A babérlevélolajat olívaolajban vonhatjuk ki úgy, hogy a kissé fel­melegített olívaolajba tesszük a babérleveleket.

Legelterjedtebb a konyhai, fűszerkénti felhasználása, azonban a terméséből nyert préselt olaj a népi gyógyászatban reumás panaszok kezelésére szolgálhat. A levelek felhasználhatóak étvágy- és emésztésserkentőként, de jellemzően fűszerként használatos a közönséges babér.

Stressz és fertőzések ellen hatékony segítség a babér mint gyógynövény. Külsőleg a babérolaj a sebkörül elpusztítja a baktériumokat. Érzékeny bőr esetén nem javallott.
Használhatjuk a babért csótányirtásra is. A leveleket szétmorzsoljuk, majd a csótányok útvonalán szétszórjuk.
A babér a győzelem jelképe.

Bodza

A bodza (Sambucus) (népies nevei: bocfa, csete, fái bodza, fekete bodza) egyes rendszertanokban a pézsmaboglárfélék (Adoxaceae) családjának egyik növénynemzetsége. Mások a loncfélék (Caprifoliaceae) családba sorolják, és vannak, akik a bodza és a bangita (Viburnum) nemzetséget a bodzafélék (Sambucaceae) családjába vonják össze. Az egyre elfogadottabb APG osztályozás több korábbi családot egyesített a pézsmaboglárfélék családjában.

Felhasználása: A gyalogbodza (Sambucus ebulus) és a fekete bodza (Sambucus nigra) bogyós terméséből főleg a Dunántúlon lekvárt főznek: ez a csete.


A bodzafa könnyen megmunkálható, de manapság nem használják, és régen is csak bizonyos speciális tárgyakat készítettek belőle. Ennek legfőbb oka, hogy az ágak belsejében jellegzetes, puha, szivacsszerű rész, a bodzabél húzódik végig. Ezt a szivacsos részt eltávolítva (hagyományosan forró dróttal égették, piszkálták ki), egyszerű, üreges botot kapunk, ami számos tárgy (bodzasíp, furulya, bodzapuska) készítéséhez kiváló.


A bodza fájának fűtőértéke elenyésző. Kizárólag bodzafából úgyszólván lehetetlen tüzet rakni, egészen szárazon is alig gyullad meg, csak izzik és hamuvá omlik össze.

A 19. században még gyakori étel volt a tojással kirántott bodzavirág (bodzafánk). Sokak kedvenc csemegéje ma is a rántott bodzavirág, amelyet sörös palacsintatésztába forgatnak meg, majd hirtelen, forró olajban kisütnek. Fahéjas porcukorral, lekvárral tálalják. A palacsinta tésztájába friss bodzavirágot morzsolnak. Kisütés után bodzalekvárral vagy fõzött, bodzavirágos krémmel töltik.

Gyógyhatása: Köptető, veseműködést szabályzó, izzasztó. A virág teája megfázásnál izzasztó és köptető. Mandula- és torokgyulladás ellen régen tejjel leforrázva ajánlották. Vérnyomáscsökkentő, nyugtató, hashajtó, veseműködést szabályozó gyógyteákban is megtalálható. A gyümölcs főzetével a görcsszerű fejfájást gyógyítják.

A magyar néphit változatos tulajdonságokkal ruházza fel, és azokból általában nem állapítható meg, hogy melyik bodzafajról van szó. A virágjából főzött tea, a bodza héja, friss bimbója elterjedt népi gyógyszer. A néphit (palócok, Szatmár) szerint ha a bodzára taposnak, meghajlítva földet hordanak rá, akkor a tehénből, a disznó sebéből kihull a pondró. A Csereháton ezt a bodza letépett ágacskáitól és a megfelelő ráolvasástól remélik. Göcsejben úgy vélik, a disznókat elkerüli a vész, ha az óljukba bodzaágat szórnak. Az alsó Őrségben úgy vélik, hogy a bodzát nem szerencsés a ház mellé ültetni, mert akkor belecsap a villám. Ott a bodza az ördög, a gonosz lelkek fája.

Fekete bodza

A fekete bodza (tudományos neve: Sambucus nigra) összetett levelei keresztben átellenesek, nagyok, páratlanul összetettek, a levelet alkotó levélkék tojásdadok, a szélük fűrészes. A bodza egyes virágai kicsik, fehérek-sárgásfehérek, erős illatúak, és ún. álernyőben csüngve alkotják a közismert, tekintélyes méretű virágzatot. A virágzásra legtöbbször május-júniusban kerül sor, a termések csonthéjas, 2-3 magos, fekete bogyók.

A bodza szinte egész Európában a gyakori cserjefajok közé tartozik, erdőszéleken, cserjésekben, vagy éppen utak mentén élő növénytársulások gyakori faja. Értékei miatt újabban már hazánkban is a termesztett növények közé tartozik, még néhány bodzaültetvénnyel is találkozhatunk. A növény egyik gyógyhatású része - a drog - a virágzat, amely elsősorban flavonoidokat, szaponinokat, nyálkaanyagokat, némi illóolajat, kevés ciánglikozidot tartalmaz. Európa egyes országaiban palacsintatésztába mártott és forró zsiradékban kirántott bodzavirágzat a kedvelt, különleges csemegék közé tartozik. A bodza friss terméseiben szerves savak mellett cukrok és C-vitamin is előfordul.
A virágdrog sokféle hasznosítása ismert. A bodzatea nyugtató, izzasztó vagy vizelethajtó teakeverékek vagy éppen a hashajtó lekvár alkotója lehet, a bogyókból kiváló lekvár, a virágzatból üdítőital készíthető. A bogyók gyógyhatásai közé sorolható az álmatlanság, a migrén, a fájdalmas ideggyulladások elleni alkalmazás is. Valamire azonban vigyáznunk kell: a friss bodzatermések nyersen, nagyobb mennyiségben fogyasztva kellemetlen gyomor-bél tüneteket, panaszokat okozhatnak. Egy másik veszélyforrásra is fel kell hívnunk a figyelmet: a fekete bodza rokona a gyalogbodza (Sambucus ebulus) nem fogyasztható, fajtársával való összetévesztése enyhébb-súlyosabb következményű növényi mérgezést okozhat. A gyalogbodza csak kivételesen nőhet meg másfél méternél magasabbra, levelei nem tojásdadok, hanem hosszúkásak, virágai kellemetlen illatúak, mindig szártetőző bogernyőt alkotnak, a szintén fekete bogyótermései - eltérően a fekete bodzától - felálló terméscsoportban állnak. Feltétlen kerüljük e növény használatát!
Forrás: egeszsegtukor.hu

Cickafark

A fehértől egészen a rózsaszínes árnyalatokig terjedhet virága színe, de számos fajtája közül legismertebb a közönséges cickafark, melynek színe fehér, és ez az, amelynek leginkább észlelhetjük gyógyhatását. A fészkes virágúak családjába tartozik. Virága ernyőre emlékeztető alakú, dörzsölés után intenzív kamillaillatot áraszt, megdörzsölt levelének pedig erős, jellegzetes illata van, melyekről könnyen felismerhető. Keserű íze miatt legjobb, ha több más gyógynövénnyel együtt készítünk belőle teát, de ha nem vagyunk finnyásak, akár egyedül is használhatjuk.

Nagyon sok helyen előfordul. Gabonaföldek szélén, legelőkön és utak mentén is rengeteg van belőle. Nagyon szívós, ellenálló növény.

Fontos hatóanyagainak változatossága révén, gyógyhatása rendkívül sokoldalú. Ilyenek többek között az illóolajok, melyek olyan komponenseket is tartalmaznak, mint a kámfor, mentol, valamint találhatóak benne laktonok, keserűanyag, cserzőanyag, szerves sav is.
Alkalmas a menstruációs görcsök enyhítésére, de más női bajok orvoslására is. Gyulladás csökkentő, gyomor, bél és hólyag panaszok kezelésére is hasznos. Antibiotikumos hatású, de sebhámosításra is remekül használható. Vigyázzunk vele, mert nem mindenkinek szükséges étvágyjavító és serkentő hatása miatt, fogyasztása alatt többet ehetünk a kelleténél. Viszont ezt ellensúlyozandó, az emésztést normalizálja, kiváló vizelet- és epehajtó. Vértisztító és vérképző hatású. Férfiaknak prosztataduzzanatnál remek orvosság. De ne feledkezzünk el az asztma kezelésében való szerepéről, valamint a tinédzserek tág pórusú és zsíros bőrét is nagyszerűen tisztítja.


Tea készítéséhez egy evőkanálnyi cickafarkat öntsünk fel három dl forró vízzel, és 15 percig hagyjuk állni. Leszűrten, és nem feltétlenül édesítve ihatjuk is. Vagy 100%-os tisztaságú illóolajából cseppentsünk 2-3 cseppet egy dl vízbe, és ezt igyuk meg. Mindkét változat jótékony hatással lesz szervezetünkre, ha influenzásak vagyunk, fáj a fejünk vagy lázasak vagyunk. Külsőleg viszont alkalmazhatjuk teáját a nehezen gyógyuló sebekre, bőrgyulladásokra lemosóként.


Készülhet belőle masszázsolaj is, amely kiválóan hat a narancsbőrre, de a reumás fájdalmak enyhítője is. Három csepp cickafark olajat cseppentsünk 10 ml bázisolajba. Bázisolajnak válasszunk valamilyen tiszta növényi olajat.

Házi kenőcs formájában is felhasználhatjuk, amit úgy készítünk, hogy felmelegítünk 90 gramm sótlan vajat és hozzáadunk 15 gramm picire összevágott cickafarkvirágot és ugyanennyi málnalevelet. Ezt a keveréket kevergetve jól átsütjük. Ha kész egy napot állni hagyjuk, majd másnap újra melegítjük kicsit, majd egy vászonkendőn átnyomkodjuk és edénykébe töltjük.
Ülőfürdő készítéshez áztassunk 100 gramm cickafarkat hideg vízben egy éjszakán át, másnap forraljuk fel, szűrjük le, és öntsük a fürdővízbe.

Egy üvegnyi cickafarkvirágot öntsünk le 40%-os gyümölcspálinkával, és már készül is a tinktúra. Két hétig hagyjuk így állni a napon, majd duplán szűrjük, és kész is. Fájdalomcsillapító hatása ismert.

Forrás: levendulamagazin.hu

Diólevél gyógyhatása

Vértisztító, gyomorjavító, emésztést elősegítő és féregűző hatású, székrekedés és bőrbajok ellen. Teáját gyomor- és bélhurut, magas vérnyomás, bélférgek ellen, továbbá vértisztítónak és étvágyjavítónak isszák. Forrázatát bőrkiütések, kelések, fagyások borogatására, aranyérbántalmak esetén ülőfürdőként, torokgyulladás ellen gargalizálónak használják. Bőrkiütések ellen fürdőnek is használható. Szemgyulladás és hályogképződés ellen borogatószerként alkalmazható.
A levél főzetét hajhullás ellen illetve hajszínezésre is használják
A világ legjobb minőségű ehető diójának a Magyarországon termő diót tartják

Forrás: egeszsegtukor.hu

A balkáni eredetű közönséges dió a diófafélék (Juglandaceae) család tagja, a közismert gyümölcséért termesztett, impozáns méretű, akár 20 m magasra is megnövő fa. Könnyen felismerhető a sima, világos kérgéről és a levélszáron ülő 5-9 nagy méretű leveléről. Hímvirága barka, nővirága a levél hónaljában nő. Gyümölcsét, a diót zöld burok veszi körül. A mérsékelt égöv alatt mindenhol termesztik termése és olaja miatt.

A teljesen kifejlődött, megvastagodott szövetű, a szárról lefosztott szárított levelei adják a drogot (Juglandis folium), amely többek között juglont, hidrojuglont, cseranyagokat, flavonoidokat, illóolajat tartalmaz. 4-5 kg friss levélből lesz 1 kg száraz drog, amelyből forrázatot készítünk.

A népi gyógyászat korábban felhasználta a szárított termésburkot, és a diótöréskor nyert, a termésben található közfalat, amelyekből főzet készült. A diófa alatt nem nő meg más növény: a levelek lehullásakor felszabaduló juglon több hónapig marad a talajban, mielőtt elbomlik, mérgező más növényekre.

“A  dió a magyarok szent fája, számos magyar legendában szerepel. A bölcsesség, az erő szimbóluma, termésének alakja miatt a kozmosz és az emberi agy jelképe. Levelei növekedés gátló vegyületeket építenek fel, ezeket az eső lemossa a talajra. Így gondoskodnak a diófák arról, hogy lombkoronájuk alatt ne nőjenek, szaporodjanak saját gyermekeik. “ (Jéki László: A bölcs diótól a pesto mártásig)

Gyógynövényként a zöld burkot sőt magát a termést is használják, gyógyteát azonban a levélből készítünk. A dió termésében számos vitamin és ásványi só található: magnézium, foszfor, vas, kálcium, cink, B9, B6, E és A vitamin. 

A diólevelet  június végétől augusztusig gyűjtjük, olyankor, mikor már szép sötétzöld a színe de még nem jelennek meg rajta  a rozsdafoltok. A leszedett, ép, nem foltos leveleket megszárítjuk, összevágjuk, szellős, száraz helyen tároljuk.

Hagyományos felhasználása: tonizáló, stimuláló, emésztést elősegítő és salaktalanító.  Ezért ajánlják angolkórra, nyirokrendszeri betegségekre, tüdő- és csonttbc-re. Jól megfigyelhető hatása van az emésztőrendszerre és az izomzatra. Vértisztító, serkenti a máj tevékenységét és a vérkeringést. Antibiotikus hatása régóta ismert a népgyógyászatban. Vidéken a lépfenét is kúrálták vele.

Cukorbetegséget is kezelnek vele, mert szabályozza az anyagcserét, csökkenti a vércukrot, enyhíti a szomjúság érzetet, csökkenti a vizelések számát és megakadályozza a szövődmények kialakulását. A levelek összehúzó hatásúak, ezért enyhe hasmenésre és gyomorhurutra használják.

Belsőleg: naponta 1-3 csésze az előbbi esetekben. Hat hét folyamatos fogyasztás után ajánlatos egy 3-4 hetes szünetet tartani.

Külsőleg nőgyógyászati problémákra (fehérfolyás, méhgyulladás), ekcémára, tejallergiára, korpára és hajhullásra, visszérsebekre, szemhéj duzzanatra, mandulagyulladásra és fekélyes sebekre használják. Angliában fejtetű és atka ellen használták megelőzésre.  Orrpolip esetén az orrba felszívott diólevél tea hatásos. 

Forrás: gyorgytea.hu

Kamilla

A kamillavirág egyik legismertebb gyógynövényünk. Gyógyhatása sokrétű, amelyet külső és belső alkalmazása révén lehet kihasználni. A kamillában előforduló illóolajok főleg gyulladáscsökkentő hatásúak. A kamillás gőzölés enyhíti a köhögést és a vírusos, illetve bakteriális légúti fertőzések tüneteit, és e megbetegedések esetén jól érvényesülhet a drog immunrendszeri működést serkentő hatása is. A tápcsatorna gyulladással járó megbetegedései esetén is alkalmazzák. Gargarizálással vagy szájöblögetéssel

megszüntethető a fogíny, a száj és a torok gyulladásai. Hörghurutban inhalálószerként alkalmazható. Szájban lévő sebek, afták esetén sokszor a kamillás öblögetés a megfelelő gyógyír. Tea formájában rendszeres fogyasztása enyhíti a gyomorpanaszokat, rosszullétet, a hányingert és a bélgyulladás tüneteit. Külsőleg bőrbetegségeket, pattanást (akne), tályogot, nehezen gyógyuló sebeket illetve körömágygyulladást kezelnek vele. Szemborogatásra is kiválóan alkalmas. A szüzekanyja, anyafű népies neve arra utal, hogy a nőgyógyászatban is használták menstruációs görcsök enyhítésére és a vajúdás idejének lerövidítésére. Fürdők, öblítések, gőzfürdők formájában nagyszerűen bevált az altesti gyulladások (hüvelygyulladás, aranyér, lábszárfekély) esetén is. A kamilla a hasfájós babákat megnyugtatja, görcseiket elmulasztja. A kamillaolaj csökkenti az idegességet a gyermekeknél, s jótékony hatással van a hiperaktív gyerekekre, mivel enyhe "nyugtatószer". A homeopátiában fogzási fájdalmak enyhítésére és fájdalom iránti intolerancia esetén használják. A szépségápolásban is gyakran használják, a bőr szárazságát, viszketését, gyulladását csökkenti. Jót tesz a hajnak, mert kifényesíti és nyugtatja a fejbőrt.

A kamilla könnyű, kíméletes és természetes nyugtatószer, ellenben a vegyszeralapú nyugtatókkal. Nemcsak megnyugtat, de el is lazít, ezért oldja a depressziót, az álmatlanságot, a feszültséget. Segít az elengedésben is. Eloszlatja a szorongást, aggódást, idegességet túlérzékenységet, segít, hogy felszámoljuk a múltban gyökeredző érzelmi fájdalmakat. Ha a torkunkat borogatjuk vele, segít, hogy ki tudjuk fejezni az igazi érzelmeinket.
Az arra érzékenyeknél még a kamilla is allergiás tüneteket válthat ki.

 

Kókuszdió, kókuszrost

A kókuszpálmák a világ egyik fő élelmiszer ellátói. A többi ilyen mértékben használt élelmiszerrel összehasonlítva, a kókusz (még) nem génmanipulált, és nem kezelik vegyszerrel.

A kókuszpálmákat jó minőségű termőtalajba ültetik, ezért nagy mennyiségeket tudnak betakarítani. Azonban néhány területnek olyan kitűnő táptalaja van, ami nemcsak a növény növekedéséhez szükséges tápanyagban gazdag, hanem olyan nyomelemekben is, amelyek a gondos előállítást követően majd a késztermékben is megtalálhatóak lesznek.

A történelem során a kókuszdió volt az őslakosok egyik alapélelmiszere. A magbelet, vagy dióbelet kemény héj védi. Amikor a gyümölcs még nem teljesen érett, a magbél vizes és zselés anyag, könnyű emészthetősége miatt kedvelik. 100 éve, amikor a hidrogénezés technikájának elterjedésével a lehetővé vált, hogy növényi olajakból szilárd zsiradékot állítsanak elő, a kókusz lett az új termék, a margarin alapanyaga. A kókusz olaja jó és állandó minőségének valamint magas telített zsírsav tartalmának köszönhetően kiválóan megfelel erre a célra. Egészen a 1960-as évekig, amikor a szójabab népszerűsége megnőtt, a kókuszdió volt a világ vezető növényi olaj forrása.

A trópusi vidékeken élő emberek általában nem aggódnak sokat az ételeik elkészítése miatt, mert mindig vannak friss hozzávalók a kertben, bokrokon, fákon, vagy beszerezhetők a helyi boltban, egész éven át. A gyümölcsöket csak időszakosan fogyasztják, a kókusz viszont egész évben érik.
A jó kókuszdióterméshez sok napfényre van szükség. Évente több mint 3000 óra trópusi napsütés szükséges a megfelelő minőségű terméshez.
Egyesek a pálmák gyümölcsét magnak, mások diónak hívják. Ez a könyv főleg a gyümölcs táplálkozás-egészségügyi oldalával foglalkozik, nem pedig a termesztésével, ebből adódóan diónak nevezzük a termést.

A kókuszdió tulajdonképpen a pálmafa magja, ami meleg és nedves helyen kicsírázik. A kókuszdió öt–tizenkét termést tartalmazó fürtökben fejlődik a fán. A virágzástól számítva öt-hat hónapot vesz igénybe, hogy az édes kókuszvízzel és zselével teli kókuszok megjelenjenek. Ez a legjobb időszak arra, hogy frissítő és energiával teli italt nyerjünk belőlük. Hogy ezt megtapasztaljuk, el kell mennünk a trópusokra. Néhány területen megtalálható a kókusz zöld formában a héjától részben megfosztva és megformázva.
Trópusi országokban a boltosok gyakran felvágják a puha, zöld kókuszt, hogy szívószállal meg lehessen inni. Úgy vágják ki a kókuszt, hogy az egyik darabot kanálnak használva a zselét is ki lehessen szedni belőle.
A kókuszdió hat-hét hónap alatt eléri maximális méretét.
Az érés második felében a víz/hús arány a majdnem teljesen vízről majdnem csak húsra változik. Az íz a hónapok elteltével az édes és ízletesről kesernyéssé változik. A héj folyamatosan erősödik.
Tizenkét-tizennégy hónap kell ahhoz, hogy a kókusz teljesen megérjen. Amikor megérett, leesik a földre és a héj sokszor magától szétnyílik.

A kókuszdióban ekkorra vastag, húsos fehér réteg keletkezik, és csak kis víz marad benne.
Nem könnyű feladat kinyitni egy ilyen szőrös, kemény héjú termést. Az emberek különböző, érdekes ötlettel próbálkoznak. Hogy hozzájussanak a vízhez, egy lyukat fúrnak a héjon, de a hús elérése már nehézkesebb. Az egyszerű diótörő túl kicsi ehhez az „óriás dióhoz”, ezért sokan kalapácsot, szalagfűrészt, baltát, vagy bármilyen más, a házban, vagy a kertben elérhető eszközt kipróbálnak. A kókusz „prof módon” történő felnyitására még nem született általánosan elterjedt megoldás. Azonban még a legkeményebb diónak is van gyenge pontja. A kókusznak három „szeme” van, amelyek közül legalább egy puha, így egy hegyes eszköz, például egy csavarhúzó segítségével ki tudjuk szúrni és ezen keresztül ki tudjuk szívni a vizet.

A kókuszrost kókuszdió-hántolás mellékterméke.

Forrás: Harald W. Tietze: Fókuszban a kókusz

Körömvirág

Régóta használják enyhítő gyógyírként fogfájásra és méhcsípésre. Még az amerikai polgárháború és az első világháború idején is alkalmazták sebgyógyításra. Napjainkban a kisebb vágások és égési sérülések kezelésére a körömvirág alapú krémeket drogériákban, mint természetes eredetű gyógytermékeket lehet vásárolni.

A körömvirág azonban gasztronómiai múlttal is büszkélkedhet. Középkorban a szakácsok szezonális levest főztek belőle, levelét salátákba tették. A mai konyhaművészet az ehető szirmokat ízletes süteményekbe, pudingokba, levesekbe, salátákba és rizsből készült ételekbe használja fel.

Virágának forrázata megkönnyíti az emésztést, fogíny ápolására szájvízként is használják. Több neves orvos is a körömvirágban látja a bőrrák ellenszerét. Egy amerikai orvos kutatásai során szintén erre a megállapításra jutott, és jó eredményekről számolt be. A körömvirágtea kiváló vérkeringés javító, vértisztító és gyulladáscsökkentő.
A körömvirágról tudományosan bebizonyították, hogy kiválóan alkalmazható epehólyag-gyulladás ellen, jó görcsoldó és fertőtlenítőszer. Belsőleg gyomor- és hólyaghurut kezelésére használják.

Külsőleg használják visszérgyulladás, felfekvés, lábszárfekély, nyálkahártya gyulladások, ekcémák, sebek, egyéb bőrproblémák, méhcsípések esetén. E jótékony tulajdonságát használja ki a kozmetikai ipar, mely előszeretettel hasznosítja krémek, kenőcsök alapanyagaként. Hatékony lehet a szem- és a bőrfertőzések esetében is, de tinktúra formájában még a pattanásos arcbőr ápolására is alkalmas.
Bőrkiütések és napégés okozta fájdalmak enyhítésére szintén ajánlják.
A homeopátiás orvosi gyakorlatban sebgyógyításra, fertőtlenítésre, zúzódások kezelésére alkalmazzák.
Szoptatós anyukák mellbimbója gyakran begyullad, de körömvirágkrém használatával jól kezelhető a gyulladt állapot.

Mákolaj: elixír a bőrnek, a hajnak és a körömnek

Az emberiség már több évszázada használja a mákot, nemcsak energiaforrásként, hanem mint a legkülönbözőbb gyógykészítmények alkotóelemét is. Az antik világ atlétái például mézzel és borral kevert mákmagokat fogyasztottak, hogy így őrizzék meg erejüket és egészségüket.

A törékeny növény tejéből nyert ópiumon kívül a másik fő produktum a mákolaj (Oleum papaveris). A mákolajat a kis szürkéskék mákmagokból nyerik hideg sajtolással, és miként mifelénk többnyire tisztában vannak vele: a magokban nincs semmiféle narkotikum (sok külföldi éppúgy visszautasítaná a mákos kalácsot, mint az ópiumpipát).

A mákolaj a lenmag vagy a kendermag olajához hasonló tulajdonságokkal büszkélkedhet. Vannak benne értékes esszenciális zsírsavak (ómega-3 és ómega-6), ám az említett másik két olajhoz képest a mákolaj kevésbé zsíros, világosabb színű, és lassabban szárad ki. Ez utóbbi tulajdonságát elsősorban a festők használják ki a különböző színek kikeverésekor.

Gyönyörű haj, kemény csontok

Szenteljünk egy kis figyelmet a mákolaj előnyös tulajdonságainak és az egészségre nézve jótékony hatásainak. A mákolaj a már említett telítetlen zsírsavak mellett nagy mennyiségben tartalmaz kalciumot, magnéziumot, vasat és E-vitamint. Valóságos elixírként kiválóan hat a bőr, a haj, a köröm és a csontok állapotára. Az esszenciális zsírsavak – csakúgy, mint a lenmagolaj és a kendermagolaj esetében – táplálják, hidratálják, regenerálják, óvják és selymessé is teszik a bőrt. A mákolaj kiváló a száraz, töredezett, ekcéma vagy gyulladás következtében sérült bőrre, és segítséget nyújt különféle sömörök esetén is.

Magas kalcium- és magnéziumtartalmának köszönhetően a mákolaj táplálja, védi és rugalmassá teszi a körmöket és a hajat. Emiatt a mákolajat sokszor felfedezhetjük az arckrémek, hajbalzsamok és kondicionálók összetevői között.

Az olajban levő kalcium már az anyaméhen belül is támogatja a megfelelő csontfejlődést. Megelőzhető vele a csontritkulás és a fogszuvasodás korai kialakulása.

A mák és az idegrendszer

A mákaromának köszönhetően a mákolaj nyugtatóan hat a lélekre. Jelentős mértékben nyugtatja a központi idegrendszert, segítséget nyújt idegi eredetű betegségek, lelki kiegyensúlyozatlanság és stressz esetén. Kiválóan alkalmazható masszázshoz és illóolaj-keverékekben. Csillapítja az izomgörcsöket és a fejfájást, valamint elősegíti a nyugodt alvást. (Erre utal a mák latin neve is: Papaver somniferum annyit jelent, hogy álmot hozó.) Alkalmazása jótékony hatású például a stressz (a szülők válása, örökbe fogadás stb.) miatt magas vérnyomásban szenvedő serdülőkre és fiatalokra. Érdekes tény továbbá, hogy az ómega-3 zsírsavak javítják a sejtek inzulinérzékenységét (vagyis előnyösen alkalmazhatók a 2-es típusú cukorbetegség megelőzésében, illetve kiegészítő kezelésében – a szerk.)

Daganatmegelőzés

Az olajsav, amely szintén megtalálható a mákban, javítja az emlékezőképességet, és csökkenti a vérnyomást. Az utóbbi idők kísérletei alapján mostanában a mellrák megelőzésének egyik lehetőségeként emlegetik a legtöbbet.

Mákolaj a konyhában

A mákmagokat emberemlékezet óta használják a konyhában. A mákolaj rendkívül finom és kellemes illatú, alkalmas hideg vagy meleg, édes vagy sós ételek készítésére, beletehetjük salátaöntetekbe, főzhetünk és süthetünk is vele. Nem csupán finom, hanem jó érzéssel is eltölthet bennünket a fogyasztása, hiszen a telítetlen zsírsavak segítenek megelőzni a szív- és érrendszeri betegségek kialakulását.

Ha egyszer túl sokat enne, és elkezdene “égni” a gyomra, vegyen be egy kanálnyi mákolajat. Meglátja, hogy egy kis idő múlva már nem lesz semmi baja.

Legyen tehát akár testi, akár idegrendszeri, lelki-érzelmi problémája, vagy egyszerűen csak szeretne egy jó, illatos mákos kalácsot, a mákolaj mindig kiváló és egészséges alternatívát kínál.

Forrás: Vladimír Vonásek (http://fitoterapiakalauz.hu)

 

 Ricinus

A ricinus egyéves, lágyszárú, nagyon fagyérzékeny növény. A magja 40-45 % zsíros olajt tartalmaz, amelyben több alkaloida képződik; ezek közül a ricin nevű igen erős méreg, ezért szokták a kertészkedőket lebeszélni a ricinus ültetéséről.

A ricinus tarka babhoz hasonlító magját a tavaszi fagyok elmúltával kell elvetni, vagy az előnevelt palántáit kiültetni. Gyorsan növekszik, hatalmas, tenyeresen hasogatott zöld vagy piros leveleket fejleszt; a bokor a másfél méter magasságot is elérheti, amikor rajta megjelennek a virágok; ezekből három üregű, tüskés, három részre hasadó toktermések érnek be, amelyekben a magok ülnek.

A ricinus igen dekoratív növény, érdemes a kert kitüntetett részébe ültetni. Arra azonban nagyon kell ügyelni, nehogy a gyerekek a magját elfogyasszák. Ezért a veszélyeztetett helyeken a virágzatot ki szokták tördelni.
A ricinus magjából a vegyipar hideg sajtolással nyeri ki az olajat, amelyet régebben finom kenőanyagként, manapság inkább, mint gyógyszer alapanyagot (hashajtó) és kozmetikumok anyagaként hasznosítják.
Forrás: balintgazda.hu

RICINUSOLAJ - SZELÍD ALKALMAZÁSOK
A ricinusolaj a triglyceridek zsíros olaja, a ricinusnövény magjából sajtolják. Tudományos neve: Ricinus communis. Átlátszó, színtelentől gyömbérig terjedő színvilágú, folyékony állapotú és alig érezhető illatú.
Íze enyhe, kissé fanyar, mely a későbbiekben émelyítő lehet.

A természetes ricinusolaj konzisztenciája más olajokkal összehasonlítva a legsűrűbb, ezért magas ricinusolajsav tartalma különbözteti meg a többi olajtól.

Tulajdonsága teszi lehetővé, hogy bármilyen mennyiségben és koncentrációban keverhető alkohollal. A ricinusolaj származékai nagyon népszerűek, mert biológiailag lebomlanak, környezetbarátok, és megújuló források.
A ricinusolaj napi egészségügyi előnyei: Bár kellemetlen íze van, széleskörűen használják kisebb és nagyobb egészségügyi problémák kezeléséhez.
 
Székrekedés: Alternatív gyógyításként a ricinusolaj nagyon hatásos hashajtó.
Átmeneti enyhülést hoz székrekedés és szorulás esetén.

Dermatophytosis (gombás bőrfertőzés): Undeciclensav tartalma, mely a ricinusolaj egy aktív összetevője, segíti a gombás fertőzések elleni harcot.

Bőrproblémák: Ricinusolajsav tartalma gyulladásgátló hatású. Előnyei miatt hatásosan kezeli a kisebb vágásokat, égéseket, horzsolásokat, a napégést, és védelmet nyújt az az akne és ekcéma problémái ellen. Kondicionálja a bőrt, természetes nedvesítő, stimulálja a kollegén és elasztin termelését, melyek hidraltálják és táplálják a bőrt.
Kezeli a ráncokat, kijavítja és fiatalítja a bőrt, hogy hibátlan és sima maradjon.
Az olaj segít eltüntetni a szem alatti sötét karikákat.

Ezeken kívül a természetes ricinusolajjal kezelhetőek a gombás fertőzések, az emésztési problémák, a migrén, a menstruációs rendellenességek és az atléta talp.

Ricinusolaj és egészségügyi problémák kezelése

A ricinusolaj több, komolyabb egészségi állapotra is gyógyír (lehet):

Ülőideg fájdalom: Az olaj enyhíti a derékből és alsó végtagokból eredő fájdalmas állapotot.

Ízületi gyulladás: Gyulladásellenes tulajdonsága miatt természetes gyógyító.
Gyulladt izületekbe, és fáradt, gyulladásban levő izmokba is masszírozható.

Nyirokproblémák: Stimulálja a nyirokrendszert, amely a szervezet metabolikus "selejtjének" eltávolításáért felel.

Tumorok: A ricinusolaj csomag segít a szervezetben megjelenő tumorok csökkentésében.
Az olajról úgy vélik, hogy egészségügyi előnyöket nyújt bizonyos neurológiai problémák, mint a Parkinson-kór, sclerosis multiplex és bénulások esetében.

Forrás: jomtom.hu

Zab

A zab nagyon értékes takarmánygabona. A legtöbb zabot Észak-Amerikában és Oroszországban termesztik.
A zab azonban nem csak értékes abraktakarmány, emberi táplálkozás céljára és élelmiszeripari feldolgozásra is termesztik a sajátos kémiai összetétele miatt. A zab takarmányértéke nagyon jó, amely jól hasznosuló fehérje-, keményítő- és zsírtartalmának köszönhető. Gazdag a mész és foszfortartalma, amely a csontképződést segíti elő. De mindezek mellett még E-vitamint is tartalmaz, ami az apaállatok tenyész képességét növeli. Így a zab főleg a fiatal és tenyészállatok takarmányozására használható takarmánygabona. A zab értékes beltartalma alapján emberi táplálkozásra is alkalmas. A zabpehely, zabliszt, stb. mellett csecsemőtápszerek készítésére is felhasználják. Fehérjéket, B csoportba tartozó vitaminokat, ásványi anyagokat (vas, kobalt, mangán, cink, alumínium és kálium), valamint az A-vitamin előanyagát, a karotint tartalmazza. A bór és a jód is megtalálható benne nyomelemként. A zabszalmafürdőt kovasavtartalma teszi érdekessé. A zab nyugtató hatása főként az aveninre, egy indol-alkaloidra vezethető vissza. Nyugtatószerként főleg a mag alkoholos kivonatát alkalmazzák.

Előnyös élettani hatásának titka a nagy rost- és az alacsony zsírtartalomban rejlik. A rostok számos betegség és kóros állapot megelőzésében hasznosak, hogy csak a legkézenfekvőbbeket említsük: segítenek csökkenteni a vér koleszterinszintjét és stabilizálni a vércukorszintet. Emellett szerepük van a vastagbélrák, a székrekedés és az elhízás megelőzésében is. Különös, de tény, hogy vannak emberek, akik a rostokat "emészthetetlennek" tartják, mellőzik étrendjükből: az eredmény természetesen székrekedés és annak következményei. A durva rostok ideálisan tisztítják a vastagbelet - ez pedig a hosszú, egészséges élet záloga.

Az élelmi rostok poliszacharidokból és ligninből állnak, fontos szerepet játszva az emésztés folyamatában. Léteznek vízoldékony növényi rostok ezek állaga zselészerű -, amelyek az emésztőrendszerben megkötik a koleszterint, így az nem tud felszívódni. A vízben nem oldódó rostokat pedig a természet "seprőjének" nevezhetjük. Csökkentve a táplálék áthaladási idejét, kevesebb méreganyag felszívódására adnak lehetőséget, mintegy kisöpörve azokat. A modern orvostudomány is bebizonyította, hogy a vastagbél különböző betegségeinek kialakulásában az egyik fő tényező a rostszegény táplálkozás. A zab értékes forrása mind a vízben oldhatatlan, mind az oldható rostoknak, s ez a kettősség az, ami elősegíti az egészséges bélműködést.

Teafaolaj

A teafaolaj széleskörű alkalmazása az olaj két egymással szorosan összefüggő tulajdonságán alapul:
A teafaolaj elpusztítja a betegséget terjesztő mikroorganizmusokat, baktériumokat és a gombát.
Az teafaolaj fenti hatásával egyidejűleg pozitívan befolyásolja az ember immunrendszerét, azaz a szervezet védekező képességét az egészséget fenyegető kórokozókkal szemben.
A teafaolajat Ausztráliában, főleg a bőrgyógyászat, a nőgyógyászat és a fogászat területén, a háztartásban a fehérnemű higéniában, a vizes helyiségekben előforduló penész eltávolítására, rovarok, élősködők elűzésére, a háziállatok ápolására és parazitáik eltávolítására használják. A teafaolaj nemcsak gomba-, baktérium- és vírusölő tulajdonsága miatt kedvelt, hanem azt is igen nagyra becsülik, hogy a teafaolaj nem károsítja sem a szöveteket, sem a nyálkahártyát.
A bőrsérülés fertőtlenítésére gyógyszerkönyvi tisztaságú teafaolajunk kitűnően alkalmas mivel a seb nem ég tőle.
Különösen érdekes az a felfedezés, hogy a teafaolaj antiszeptikus hatása gennyes és véres sebbel érintkezve fokozódik.
A fogászatban nemcsak mint antiszeptikum kerül alkalmazásra, hanem - vízzel hígítva - száj frissítőként és fogkő ellen is használatos.
A teafaolajat a 80-as évek elején kezdték a nőgyógyászatban is alkalmazni. Használata különösen a vagina gombás fertőzése (candida albicans) és gyulladása (trichomonas vaginalis) esetében sikeres. Gyógyszerkönyvi tisztaságú teafaolajunk a nyálkahártyát nem ingerli, a bőrbe könnyen és gyorsan beszívódik. A teafaolaj a hajparaziták és élősködőik ellen is sikeresen használható. Bedörzsölés után 5 perc múlva alaposan ki kell a hajból öblíteni. Tömény teafaolajjal a kullancs könnyen és gyorsan eltávolítható.
Alkalmazásánál a szem környékét kerülni kell. Gyermekeknél mindig hígítva kell használni.
A teafaolaj kitűnő antimykotikum is ami, tekintettel a gombás fertőzésekre tovább növeli ennek az egyik legcsodálatosabb hatásos szernek a jelentőségét.
Ausztrália őslakói által évezredek óta ismert teafaolaj valóságos minipatika, legyen állandó kísérője, ha üdül, kirándul, sátorozik, strandol, úszik, szaunázik, szállodát, vagy idegen illemhelyet vesz igénybe.

Napraforgó

A napraforgómag vidékünk értékes tápláléka. A nyers, vagy a pirított napraforgó fogyasztása régen jellemző volt. A napraforgó mag 47 százalék olajat tartalmaz, és annak 65 százaléka esszenciális olaj.
Sokkal értékesebb, ha a napraforgót fogyasztjuk, mint a belőle készülő, olajat. Esetleg a hidegen préselt olajat ha be tudjuk szerezni, az megfelelne az egészségügyi követelményeknek. De ez kevésbé keresett.

A napraforgó sok E vitamint tartalmaz, és természetesen az esszenciális olajakat. Értékes továbbá a test számára a fehérje és rendkívül magas ásvány-tartalma.

Ha valakinek gondja van a koleszterinszintjével, a legjobb csemege, amit fogyaszthat, a pisztácia, és a napraforgómag. Egy újonnan megjelent tanulmány szerint ugyanis a legtöbb koleszterincsökkentő fitoszterolt a pisztácia és a napraforgómag tartalmazza.
A fitoszterolok olyan növényi eredetű vegyi anyagok, amelyek kémiai szerkezetüket tekintve a koleszterinhez hasonlítanak. Több kísérlet is kimutatta, hogy ezek a növényi anyagok nagy dózisban szedve csökkentik a vér koleszterinszintjét, és csökkentik egyes rákfajták kialakulásának kockázatát is.

Bizonyos élelmiszerekben már egészen alacsony fitoszterolszint is jótékony hatású lehet, ezért igen fontos, hogy a leggyakrabban használt élelmiszereknek kimutassák a fitoszterol tartalmát, hogy a fogyasztók a maximális előnyhöz juthassanak.

Jótékony hatású:
- megfázás esetén,
- prosztata problémákra
- gyenge idegzetre
- magas koleszterinszintre.

 

Kurkuma

Magát a fűszert a sárga színű gyökértörzsből nyerik, amit méregmentes sárga festékanyaga (kurkumin) miatt "indiai sáfránynak" is neveznek. A kurkuma az európai konyhakultúrában viszonylag új keletű, hazájában, Indiában viszont évezredek óta ismerik és használják.

Sokáig a jómód jelképének tartották és ennek megfelelően az egész test megtisztítását várták tőle. Orvosilag emésztésserkentőként, lázak, fertőzések, izületi panaszok és májbetegségek ellen használták.
A kínai gyógyászatban szintén alkalmazták a vérkeringés javítására, vérzések csillapítására, valamint menstruációs panaszok kezelésére.

Gyógynövényként még sokoldalúbban alkalmazható, fő hatóanyaga, a kurkumin révén.

A vizsgálatok szerint a szervezetre gyakorolt hatásai:

- erősíti az epehólyagot

- gátolja a vérrögök kialakulását, ezáltal csökkentik a trombózisveszélyt

- serkenti a zsíranyagcserét (valószínűleg a súlycsökkenést is)

- koleszterincsökkentő hatású

- javítja a látást

- fájdalomcsillapító

- véralvadásgátló, gátolja az érelmeszesedés kialakulását

- javítja az emésztést, oldja a bélgörcsöket

- serkenti az epe kiválasztását, a máj működését

- véd a fekélyek kialakulása ellen

- gyulladáscsökkentő

- hatásos a kórokozók ellen

- védi az izületeket

A kurkuma nem épül be a szervezetbe, nagyon élénk tisztító hatása van.

A legfrissebb amerikai vizsgálatok szerint a kurkuma - az indiai curry fűszerkeverék egyik összetevője - fékezi a rosszindulatú bőrrák sejtjeinek kifejlődését, sőt kedvez azok eltűnésének is. A vizsgálat eredményei egy rákbetegséggel foglalkozó amerikai folyóiratban jelentek meg.

A kurkuma oxidáló és gyulladáscsökkentő tulajdonságairól ismert fűszer. Az elmúlt években egyre több vizsgálatot végeznek világszerte, amelyek azt sugallják, hogy e fűszer legyőzheti a rákos sejteket. A kurkuma daganatellenes képességét eddig csak a mellrák esetében figyelték meg. A legfrissebb vizsgálat azonban megerősítette azt a feltételezést, hogy a fűszer a bőrrák esetében is kifejezetten kedvező hatással bír. A vizsgálat egyértelműen azt mutatja, hogy a kurkuma a bőrrák növekedésének gátlója, illetve a rákos sejteket önmaguk megsemmisítésére ösztönzi.

Gyömbér

Nem csak fűszer-, hanem gyógynövényként, orvosságként is az egyik legrégebb óta ismert növény. Afrikában a férfiak körében, mint szexuális erőt növelő afrodiziákum terjedt el. Új-Guineában a szárított gyömbérgyökeret, fogamzásgátlóként használták.
Régi indiai recept szerint levét mézzel és reszelt kemény tojással keverve kiváló gyógyszer impotencia ellen. Régebben Európában is gyakran sütöttek a lányok gyömbérrel ízesített kenyeret, mert azt remélték, hogyha a kiválasztott férfiút megetetik vele, akkor férjhez mehetnek hozzá.
Új-Guineában fogamzásgátlóként használták a szárított gyömbérgyökeret. Egyes hagyományok szerint a gyömbér felhevít és javítja a memóriát. A gyömbér gyógyír lehet a terhesség, utazás, stressz vagy gyógyszeres kezelés mellékhatásaként fellépő émelygéses átmeneti rosszullétre. Illóolaja ugyanis csökkenti a nyálkahártyák irritációját és nyugtatja a gyomrot. Előnyös tulajdonsága, hogy a központi idegrendszerre ható kémiai szerekkel ellentétben nem okoz mellékhatásként fáradtságot, álmosságot, így azok is nyugodtan használhatják, akik vezetnek.
A gyömbért évezredek óta a világ szinte minden táján emésztési zavarok, enyhe gyomorrontás, puffadás, émelygés megszüntetésére is használják. Emésztésserkentő és étvágyjavító hatása van, mivel fokozza az emésztőnedvek termelődését, így segíti a nehéz, zsíros ételek emésztését, illetve mérsékli a bélgázok képződését, és hasgörcsök enyhítésében is hatásos. A görögök ezért gyakran étkezés után fogyasztották. Az indiai és kínai konyha pedig gyakran alkalmazza húsok, nehezebben emészthető ételek ízesítésére. A fűszerezésen túl azonban alkalmazhatjuk a gyömbérgyökeret önállóan, teaként vagy por formájában egyaránt.

Ízületi gyulladás kezelésénél is használhatjuk, mivel gyulladáscsökkentő anyagokat tartalmaz, és gátolja a gyulladáskeltő anyagok képződését. Csökkenti a fájdalmat, az ízület mozgékonyságát és reggeli merevségét. Olaj formájában is alkalmazhatjuk a fájó ízületeknél. Gyulladáscsökkentő hatását ki lehet használni megfázásos, lázzal, gyulladásokkal járó betegségek kezelésére. Az influenzavírusok elpusztításában is szerepet játszik, valamint erősíti az immunrendszert, és a lázat is mérsékli. A megfázást kísérő hörghurut és az influenzával járó izom- és mellkas-fájdalom enyhítésében is segít. A népi gyógyászatban már régóta használják - friss gyömbér rágcsálását, gyömbértea, vagy egykanálnyi mézbe csöpögtetve a gyömbérgyökér-törzsből frissen kipréselt lé fogyasztását ajánlják. Kísérletek azt is kimutatták, hogy a koleszterinszint és a magas vérnyomás csökkentésében és a szívinfarktust kiváltó belső vérrögképződés megelőzésében is segít, és hatásos növényi véralvadásgátló.
Csökkenti a bélgázok kialakulását, mivel erjedésgátló, hasmenés ellen is jó, valamint kitűnő görcsoldó, legyen szó bél vagy menstruációs görcsről.
A gyömbér ezenkívül igen hatásos fájdalomcsillapító is, így nagyon jó reuma, csúz, izomgörcsök kezelésére. Főleg a hát alsó szakaszán hatásos. Vérkeringés fokozó, jótékonyan hat a visszereknél.
Illóolaja gyorsítja a sebek és zúzódások gyógyulását, a kínai orvosok szerint jó fogfájás, malária, hidegrázás, orrdugulás, orr- és homloküreg-gyulladás, hasmenés, vérhas, köhögés ellen is.
A hagyomány szerint a gyömbérolaj felhevíti a hűvös, szomorú vagy félénk természetűeket. Mikor pedig a rómaiak felfedezték szerelmi hatóerejét, sokszor boraikat ezzel fűszerezték. A rózsával és korianderrel együtt a gyömbért az egyik leghatékonyabb afrodiziákumként.
Az illatszeriparban is igen kedvelt a gyömbér illóolaj, mivel nagyon szép élénk zöld színe, pikáns, fűszeres illata van. Általában férfiparfümök adalékanyaga. Ritkán használják a bőrápoló termékekbe, mert az érzékeny bőrt izgatja, de mivel nagyon jó vérbőségfokozó, segíthet a narancsbőr és a visszértágulatok kezelésében.
Aromalámpában párologtatva négy csepp gyömbér és egy csepp fahéj meghűléses megbetegedéskor ajánlott, ez jó fejfájás ellen, és megelőzés végett is hasznos. A gyömbéres aromafürdő és masszázsolaj javítja a vérkeringést, melegít, ezért reumás panaszok és izomfájdalom esetén alkalmazható.
A gyömbérnek tehát az élet megannyi területén jó, javító és kellemes hatása van. Használjuk hát bátran ezt a ma még hazánkban kevéssé ismert fűszer- és gyógynövényt!

Fahéj

A növény fűszerként felhasználható része a szárított belső kérge (Cinnamomi cortex). Leveléből illóolajat nyernek (Aetheroleum cinnamomi), mely a kéregből szerzett olajjal azonos hatású, de enyhébb. Ezt a kérget a 3 év alatti fák fiatal ágairól hántják le.
Hatásai
A fahéj fertőtlenítő hatóanyagokat tartalmaz, ezért gyakran használják a gyomor-bél csatorna fertőzései és légúti fertőzések ellen. A kéreg antibakteriális, összehúzó, szélhajtó, görcsoldó és hányáscsillapító. Az illóolaj pedig antibakteriális, antivirális és antifungális hatású. Segíti az emésztést, ezért enyhíti az emésztési zavarokat, a kólikát, a hányingert és a bélszelek túlzott távozását.
Kérgét és olaját a népi gyógyászatban gyakran használták étvágytalanság, hasmenés, gyomorgörcs, emésztési zavarok, hányás, mentsruációs panaszok, meghűlés, asztma, lumbágó stb. panaszok kezelésére.
Teakeverékként segítette az étvágy és emésztés javulását, erősítette a gyomrot, javította a szájüreg gyulladásos folyamatainak (fogíny- és szájnyálkahártya) gyógyulását. A gasztronómiában nem csak aromás íze miatt adagolták szívesen süteményekhez és tortákhoz, hanem azért is, mert segített megemészteni a zsírokat. Egyéb kedvező tulajdonsága, hogy a benne lévő tannin miatt megállítja a vérzést és a hasmenést. Javítja a vérkeringést, ezért csökkenti a hűléses betegségek tüneteit. Fokozza az inzulin hatékonyságát, javítja a glükóztoleranciát. Ellazítja a méhet, ezért csökkenti a menstruációs panaszokat. Fokozza a libidót és a szexuális teljesítményt is.

Csipkebogyó

A világos rózsaszín virágok júniusban vagy júliusban nyílnak, nem tömöttek, szinte szagtalanok, a törzset és az ágakat durva tüskék borítják. A húsos vacokból keletkezik az érett állapotban fénylő, piros csipkebogyó, amelynek belsejében több kőkemény aszmagtermés (mag) található. A magokat szúrós hegyű szőrök - viszketőpor - veszik körül.

A csipkebogyó tartalmaz fajtól függően 200-1700 mg/100 g C-vitamint, 14 g/100 g cukrot, 3,5 g/100 g pektint, 5 g/100 g alma- és citromsavat, 4 g/100 g fehérjét, karotinoidokat, B1-, B2-, E-vitaminokat és ásványi anyagokat (pl. magnézium).

A gyógyászatban frissítő íze, magas C-vitamin- és más (B1-, B2-, K-, P-) vitamin-, valamint ásványi anyag- és nyomelem tartalma miatt használjuk. A felaprított és szárított gyümölcsből készült tea reggel élénkítő hatású, nyáron hidegen alkalmas a nagy szomjúság oltására, télen pedig forrón fogyasztandó. A csipkebogyó sok teakeverék alkotórésze; mindenekelőtt azoké, amelyek a náthás időszakokban a megelőzést, influenzában pedig a panaszok csökkenését szolgálják.

A csipkebogyók teája a C-vitamin-tartalom miatt immunerősítő és roboráló hatású, influenzajárványok esetén megelőzésre, valamint náthás és lázas megbetegedések, legyengült állapotok kiegészítő kezelésére való, magnézium forrás, enzimaktivátor
és gátolja a meszesedést.
Serkenti a mellékvesék és a máj működését is. A csipkebogyótea gyenge hashajtóként és vizelethajtóként is ismert, ajánlott vesekő, vesehomok kezelésére is. Kevéssé ismert, hogy a csipkebogyók főzete külsőleg és belsőleg jól használható nehezen gyógyuló sebek, fertőzések kezelésére.

Lázas gyermekeknek ízleni szokott a csipkebogyótea, tisztán vagy mézzel édesítve. Specifikus hatásokat eddig nem tudtak kimutatni, bár enyhe hashajtó hatású, amit a gyümölcssav okoz, és a magoknak enyhe vizelethajtó hatása van. Közkedvelt még a túlérett csipkebogyóból készült lekvár (hecsedli) is. Étvágygerjesztő hatású, a reggeli "falatozást" segíti. Egyes vidékeken palacsintát is töltenek vele.

Édesnemes-paprika

A paprika termése bogyótermés, melynek csípős fő hatóanyaga a kapszaicin (alkaloid, mely a paprika csípősségét okozza, zsírokban, olajokban oldódik, a víz csak „szétteríti”). Mellette illóolajokat, zsírt, cukrot, pektint, ásványi anyagokat tartalmaz.

Ádám által készített pirospaprika

A fűszerpaprika a kapszaicinen kívül szaponinokat is tartalmaz. Ezek a növényi anyagcsere mellékútjain keletkező, úgynevezett másodlagos anyagcsere-termékek csökkentik a koleszterinszintet, baktérium- és vírusölő hatásuk révén megvédik a szervezetet a kórokozók elszaporodásától, és állítólag megelőzik a gyomor-bél traktus tumoros elfajulását. A paprika piros, narancs vagy sárga színét adó karotinoidok – melyek tápérték szempontjából is fontosak – pedig immunstimulánsok.
A chili paprika rendszeres fogyasztása serkenti az emésztést és megóvja a gyomor nyálkahártyáját az alkohol, illetve az acetil-szalicilsav (egyes fájdalomcsillapítók hatóanyaga) okozta károsodásoktól.
A C-vitamin tartalom az őrlési idényben még jelentős, de a tárolás folyamán fokozatosan csökken.
A csípős fajták festéktartalma kisebb, a csípmentesben a kapszaicinből van kevesebb.
A kapszaicin tartalmú kenőcsök, illetve tapaszok áldásos hatást fejtenek ki a fájó hátra, csillapítják a reumatoid artritises (reumás ízületi gyulladás) és a szenzoros neuropátiás panaszokat (az érzékelő idegek betegsége) és a diabetes mellitus gyakori kísérőjelenségét. Sokak tapasztalták már, hogy fejfájásuk, migrénjük nyom nélkül eltűnik, ha kapszaicines orrsprayt használnak. A kemoterápiával kezelt rákbetegek érzékeny szájnyálkahártyája gyakran begyullad, számukra a kapszaicines bonbonok szopogatását javasolják.
Mindemellett a kapszaicin megvédi az örökítő anyagot (a DNS-t) sok karcinogén (rákkeltő) vegyület károsító hatásával szemben; serkenti a keringést és lázcsillapító hatású. Több orvos véleménye szerint a kapszaicin védelmet biztosít a gyomorfekély, illetve a patkóbélfekély kialakulása ellen is.

Csalán 

A csalánt inkább gyógynövénynek tartjuk számon, mint zöldségfélének. Párját ritkító vitamin és ásvány tartalma van, aki kúraszerűen alkalmazza, biztos sikert ér el. Ha elolvad a hó, a csalán az első megjelenő zöld meghúzódva enyhe helyeken a fák tövében. Ezeket a friss és üde hajtásokat kell gyűjteni, egy jó csokorra valót annyit, hogy egy fél pohár lé legyen belőle.
Csak vadon élő növénynek lehet ekkora tápértéke, mint a csalánnak van. Ha meggondoljuk, hogy erdőn, mezőn, árokparton vadon él a leghatásosabb és a legkitűnőbb gyógyszer egyike és mi nem használjuk föl, nem találunk kifejezést mulasztásunkra.
A szelén nagymennyiségben ritkán fordul elő a zöldségfélében. Ezt meghatározza a talaj, ahol termett a növény. A vadon élő növények inkább tartalmazzák ezt a fontos, az öregséget késleltető ásványt.
Csak egy a sok jó tulajdonsága közül a csalánnak. De ha megfigyeljük a többit, láthatjuk, milyen ereje van egy fél pohár kicentrifugázott csalán-lének, amit külsőleg és belsőleg is használhatunk.
Szív ödéma:
Az idősek között nem ismeretlen betegség. A nehéz lélegzés, a fulladás nagyon kellemetlenné és kényelmetlenné teszi az öregséget. Aki ebben a betegségben szenved, próbálja meg a csalánlét. Napi fél pohárral, ha elfogyaszt, könnyebb lesz számára a járás, a beszéd, az egész élet.
Általános vízhajtó:
A csalán talán a legerősebb vértisztító növény, ezért tisztítókúrák, böjtök hatékony és kedvelt gyógynövénye. A leveléből készült tea feloldja az anyagcseréből származó salakanyagokat, eltávolítja a szervezetből a mérgeket, ugyanakkor a vesét is fokozottabb vízkiválasztásra serkenti. Tisztítja a teljes emésztőcsatornát és a vizeletkiválasztó rendszert, s fokozza a szervezet védekező erejét. A vese- és hólyagkő-képződésre hajlamosaknak érdemes rendszeresen csalánteát fogyasztaniuk, mert segítségével még idejében kiválasztódik a homok. Tisztító hatásának gyomor- és bélhurut esetén is hasznát vehetjük. Teája élénkítő hatású, sok vitamint és ásványi anyagot (pl. vasat) tartalmaz.
Vérzés csillapító:
Vérzés csillapítására elsősegélyként nyugodtan használhatunk csalán levelet. A felső hajtásokat leszedve műanyag zacskóba tesszük és pépesítjük egy tiszta kővel vagy kalapáccsal. A pépet tiszta ruhára tesszük és ráhelyezzük a vérző sebre. Ugyanezt megtehetjük egy csomó spenóttal is. A vérzésnek perceken belül el kell állnia.
Fájdalomcsillapító:
Ha fájdalommal jár a vénás végtag, a fönn ismertetett eljárással enyhíthetünk a fájdalmon. Készíthetünk csalán-léből borogatást is, ami szintén azt a célt szolgálja.
Akár pépes, akár csalán-léből készült borogatással, az ütéssel járó fájdalmakat is csillapíthatjuk, valamint az ütés után megdagadt testrészeket.
Izületi bántalmak:
Vizelethajtó, emésztést serkentő és keringésjavító anyagai csökkentik a vér húgysavszintjét, ezért a csalántea hatékonyan alkalmazható köszvény, izületi gyulladások, illetve mindennemű reumatikus megbetegedés kezelésére.
A csalánnak még számos jó tulajdonságával ismerkedhetünk meg. Ha megfigyeljük vitamintartalmát, az A és a C, vitamin kitűnően együttműködik az egészségünk érdekében. S ha mindezt figyelembe vesszük, ott van még a szelén. Antoxidáns, a vitaminok segítségével megvéd az oxigén szabadgyökök sejtromboló hatásától Az A vitaminnal az immunrendszerünk éberségén őrködik, valamint serkenti a hormontermelést.
A csalán-lével hathatunk:
• csontok és az izmok egészségére,
• szív működésére és az idegrendszerre,
• vérkötődésre és a vérnyomásra,
• fehérje, szénhidrát és a keményítő anyagcseréjére,
• vese működésére,
• izmok felépítésére,
• idegek működésére,
• véredények izomzatára,
• energiaképződésre és átvitelre,
• öröklődési anyag egészséges képződésére,
• oxigén képződésére a vérben,
• immunrendszer állapotára, stb.
A szépségápolásban is komoly szerep jut a csalánnak. Összehúzó hatású fiatal levelei arcgőzöléshez használatosak, míg a belőlük készült krém alapos bőrtisztító, a zsíros bőrre pedig különösen jó hatással van. Levelei összeturmixolva üdévé teszik a leheletet. A csalán természetes hatóanyagai serkentik a fejbőr vérellátását, így erősítik a hajhagymákat. Főzetének rendszeres használatával gyorsabban nő a haj, és egészséges, szép fényű lesz.
Bár Magyarországon csak a csalánlevél hivatalosan elfogadott, a növény gyökere is gyulladáscsökkentő és immunstimuláló hatású, de csökkenti a koleszterinszintet is. A gyökérben található ß-szitoszterol enyhíti a prosztata jóindulatú megnagyobbodásának kezdeti tüneteit.
Gyógyteáját a népi orvoslás használja még köhögés csillapítására, fájós torokra, hurutos állapotok megszűntetésére, és egyes adatok szerint magas vérnyomás kezelésére, valamint külsőleg aranyeres bántalmak ellen ülőfürdőként. Népies nevei: csólyány, csohán, árvacsián, csollán, csípős csalán.

Citromfű

A népi gyógyászat a citromfüvet szinte minden betegségre használja. Rossz közérzet esetén, gyomor- és bélpanaszoknál, epe- vagy májbántalmaknál, szívpanaszoknál, menstruáció alatt, és megfázásnál is segít a citromfű. Idegesség, álmatlanság ellen is jó. Kedveltsége miatt a citromfüvet 1988-ban az év gyógynövényének választották. A tudomány is elismeri a citromfű különös hatásosságát. Nyugtató, görcsoldó, epehajtó, étvágyjavító és szélhajtó hatása bizonyított. Ehhez jön még a citromfű illóolaja, ami baktérium-, vírus-, sőt gombaölő hatású. A hivatalos orvoslás a citromfű alkalmazását a következő területeken javallja: idegrendszeri alapú alvászavarok, gyomor- és bélpanaszok, valamint étvágytalanság. Külsőleg a Herpes simplex helyi kezelésére alkalmas. A citromfűből vírusölő tulajdonsága miatt krémet is készítenek, mely jól alkalmazható ajakherpesz esetén.
Egyéni adottság kérdése, hogy a stressz fizikai jelzései a test mely részéről érkeznek hozzánk. Mindenesetre meglehetősen gyakori, hogy a gyomor, az emésztőrendszer sínyli meg legelőszőr túlhajszolt életmódunkat. Ilyenkor a gyomortájéki szorító érzést, az esetenkénti görcsös fájdalmakat jól oldja a citromfűből készített tea, mely egyben az étvágyat is serkenti. Levelei jól kombinálhatók más növényekkel, és az sem mellékes, hogy kellemes illatot és ízt kölcsönöz a belőle készített italoknak.

Ideggyengeségi, idegi eredetű alvászavarok estében végezzünk citromfűkúrát, esténként, de akár reggel is, fogyasszuk langyos állapotban, mézzel édesítve. Hatására kipihenten ébredünk, az egész napunk nyugodt és kiegyensúlyozott lesz, ilyenkor még a reggeli feketekávét is elhagyhatjuk. A növény leveleiből készült tea a diákoknak is segítője lehet, hiszen hatásosan oldja a vizsgadrukkot. Különböző teakeverékek alkotórészeként kitűnő szer frontérzékenység és fejfájás esetében is.
Szapora szívverés, a feszült idegállapot és a félelemérzés jellegzetes tünetei a stresszel teli életmódnak. Ebben az esetben a citromfű illóolajából készíthetünk masszázsolajat mellkasunkra, vagy egész testünkre. A teához hasonlóan lelkiállapotunkra hat pozitívan, ha aromalámpában 4-5 cseppjét párologtatjuk. Külső alkalmazásainak felsorolásából semmiképpen nem hagyhatjuk ki a fürdő hatásosságának hangsúlyozását. Az anyukák egészen biztosan ismerik a kisgyermekek fáradtságának azt a fázisát, amikor a pici szinte mozgáskényszerben szenved; nos, a citromfűfürdő ebben az esetben is meghozza a kívánt hatást.
Hogyan használjuk?
Tea: 1 csésze forró vízbe helyezzünk 3 teáskanálnyi citromfű-levelet, majd 10 perc állás után szűrjük le. Naponta 3 csészével (többször 1-1 csészével) fogyasszunk 4-6 héten át. Ideges állapotban, depresszió esetén igyuk.

Fürdő: 1 l vízben forraljunk fel 10 evőkanál citromfüvet, majd 10 perc múlva szűrjük le. A főzetet öntsük a fürdővízhez, és vegyünk benne 10-20 perces fürdőt.

Tinktúra: Öntsünk 100 ml vodkát 4 teáskanálnyi citromfűre, és hagyjuk állni két hétig meleg helyen, majd szűrjük le. Sötét, légmentesen záródó üvegben tároljuk. Fejfájás esetén dörzsöljük be a halántékot a tinktúrával, de herpesz esetén, illetve depresszió oldására is alkalmazható.

Illóolaj: Övsömört is gyógyíthatunk vele; egy teáskanálnyi olívaolajhoz adjunk 5 csepp illóolajat, és masszírozzuk be a kívánt bőrfelületet. Feszültségoldásra is kiváló.

Fűszerként: Halak, szárnyasok, saláták, desszertek ízesítésére kiváló.

Borsmenta

A borsosmenta illóolajának (Aetheroleum menthae piperitae) legfontosabb alkotórésze a mentol és annak észtere, a mentil-acetát. További alkotórészei a menton, karvon, karvakrol, limonén. Az olajat a frissen szedett virágrügyes hajtásokból desztillálással nyerik. Az ókori görögök olaját balzsamozáshoz használták. Ipari előállított illóolaját a rágógumi-gyártásban, a gyógyszerészetben, illetve a kozmetika- és az élelmiszeriparban hasznosítják.

Hatóanyagai: illóolaj 0,5-4%-ban mentol, mentholészterekkel, menthonnal, mentholfuránnal, jázmonnal, valamint cserzőanyagok (6-12 %), flavonoidok, triterpének, keserű anyagok.
Európa összes országában, az Amerikai Egyesült Államokban és több ázsiai országban is hivatalosan szerepel a gyógyszerkönyvekben. Főleg aromás illóolajának köszönheti gyógyító erejét. Olaját a gyógyászatban gyógyteák és teakeverékek, szeszes kivonatok formájában használják. Terápiás alkalmazásakor fokozza a nyálképződést, segíti az emésztést. Ideg- és gyomorerősítő, enyhíti a hányingert, az emésztőrendszer simaizmainak elernyesztésével csökkenti a gyomorgörcsöt, szélhajtó és antiszeptikus hatású, valamint serkenti az epeműködést. A borsmentából készült tea ezért fogyókúra esetén is hasznos. Köhögés, hurut és torokfájás kezelésében is hatékony. Szeszes kivonata többféle fájdalomcsillapító szer alkotóeleme. Antireumatikus hatású kenőcsök, masszázs- és fürdőolaj alkotórésze. Lumbágó és izomfájás esetén a bőrbe dörzsölve hat.

A borsmentából nyert illóolaj több baktérium és gomba fejlődését gátolja, valamint az ajak- és nemi herpesz vírusának elpusztításában is segít, továbbá enyhíti a migrén és a megfázás tüneteit. Gyakori alkotóeleme a gargalizáló szereknek, a köptető és a hörgők váladékát elfolyósító illóolajos anyagoknak, de orr- és légzéskönnyítő kenőcsöknek is fontos alkotórésze.
Epebántalmaknál más gyógynövényekkel keverve (például gyermekláncfű, apróbojtorján) használható, ilyenkor tilos édesíteni! Javasolt rossz emésztésnél, amikor a vastagbélben mérgező gázok keletkeznek. Kakukkfűvel, szurokfűvel, édesköménnyel, ánizzsal keverve leállítja a rothadási folyamatokat, és harmonizálja az emésztést, ezáltal fertőtleníti az emésztőrendszert, és javítja az anyagcserét. Hidegen fogyasztva hányingercsillapító. Szájöblítéskor csökkenti a gyulladásokat, és megszünteti a fogínyvérzést. Lyukas fogra, kínzó fájdalmakkor vattára cseppentett mentaolajat tesznek. Az élelmiszergyártók a mai napig használják egyes élelmiszerek ízének élénkítéséhez. A borsmenta élénkíti a központi idegrendszert, elűzi az álmosságot és a fáradtságot, élénkít és segíti a tiszta gondolkodást. Nyugtatja és csillapítja az izmok működését, helyi érzéstelenítőként jól használható. Kifejezetten jól alkalmazható stressz, vagy rendszertelen étkezés miatt fellépő emésztőrendszeri zavaroknál az emésztőszervi izmok stimulálására.
Csillapítja a rovarcsípések, bőrbetegségek okozta viszketést, megnyugtatja a napégette bőrt, lehűti az átforrósodott testet. Segít a fejfájásnál, akár feszültség, akár migrénes eredetű. Illata átjárja a testüregeket, kitisztítja azokat, és javítja a légzést. Hatékony a baktériumos fertőzésekkel szemben, csökkenti a pattanásokat és a faggyútúltermelést. Élénkíti a vérkeringést, segít a száraz bőr egészségtelen fakóságának megszüntetésében. Ha masszázsolajba borsmentaolajat csepegtetünk, akkor az visszaadja a bőr selymességét. Szabályozza a fejbőr és a haj zsírosságát, összehúzza a hajszálereket, és a megpattant hajszálerek és visszerek körüli vöröseslilás elszíneződéseket is elhalványítja. A borsmentaolaj lehűti az érzelmeket, eloszlatja a haragot, hisztériát és idegességet. Segít a depressziónál, tetterőre váltja a szellemi fáradtságot. Elevenít, és segít összpontosítani. Életre kelti a tespedt központi idegrendszert, serkenti az agyműködést, tisztázza a gondolkodási folyamatokat.

Szőlőmag

A szervezetben lezajló folyamatok eredménye mindig valamilyen károsodás, melyért az oxidáció során keletkező szabad gyökök felelősek.
Az antioxidánsok olyan vegyületek, amelyek szabályozzák az oxidációt, hogy ott és akkor játszódjon le, ahol és amikor az a szervezet számára előnyös, ezáltal megelőzik a szabad gyökök kialakulását. Amikor az oxidálószerek és az antioxidánsok kapacitása nincs a szervezeten belül egyensúlyban, a sejtek és szövetek antioxidáns mennyisége csökken, az emberi szervezet öregedésnek indul.
A szőlő héjában és magjában a kutatók olyan vegyületeket (OPC) találtak, amelyek erőteljes antioxidánsként működnek. Különösen a szőlő magjában találtak koncentráltan az egészségre jó hatást gyakorló vegyületeket. A szőlőmag az OPC leggazdagabb forrása a Föld összes növénye közül. Az OPC ez idáig a leghatásosabb szabadgyök-söprögető, ami megszünteti a szabad gyökök által okozott láncreakciókat és megakadályozza az emberi sejtek és szövetek károsodását.
A szőlőmag kivonat képes áthaladni a véragy gáton és segít megvédeni az agyat és az idegrendszert a károsodástól. Mivel hatásosan semlegesíti a szabad gyököket, erősíti az érfalakat és megelőzi az érelmeszesedést. Hasonlóképpen megelőzi a szívbetegséget és a többi olyan bajt, ami a véráramlás javításával gyógyítható. A szőlőmag kivonat segíteni tud azoknak is, akiknek valamilyen allergiájuk, izületi gyulladásuk, visszértágulatuk, aranyerük van. Ezeken túlmenően szerepe van a bőr rugalmasságának és nedvességtartalmának megőrzésében, valamint késlelteti a ráncok kialakulását.
A szőlőmag kivonata a szépség megőrzésében nem csak a gyomron keresztül segíthet. Speciális bőrszépítő kezelések, masszázsok főszereplőjeként a bőrön keresztül felszívódva ajándékozhat meg mindenkit csodaszép, üde, feszes, és nem utolsó sorban jó illatú bőrrel.
Egészében véve hozzájárul az emberi élettartam meghosszabbításához. Különösen ajánlott azok számára, akik sokat ülnek a számítógép képernyője előtt.
Hatására csökken a szemgyulladás, nő a szem alkalmazkodó, és látóképessége valamint a kontrasztérzékenység.

Forrás, ahol a növénynél nincs külön megjelölve: nepgyogyaszat.hu

Vadgesztenye

Népies neve bokrétafa, lógesztenye. Gyógyászati célokra a növény magját, virágját, kérgét és levelét használják. Gyűjtési ideje április-május; június-július.
Felhasználása:
Az eszcin csökkenti a kis erek áteresztőképességét és megszünteti a szövetekben lévő folyadék-felhalmozódást. Az anyagot, valamint a drog kivonatait (nem tea formájában! ) számos készítmény

tartalmazza, amelyek krónikus vénás panaszok, így a lábakban fellépő, visszértágulat okozta fájdalom, nehézségérzet, duzzanat, valamint aranyeres bántalmak csillapítására szolgálnak. Izomzúzódások, fagyási sérülések és vérkeringési zavarok elleni bedörzsölőszerek és fürdők alkotórésze is. A kéregből nyerik az eszkulint, amelyet UV-B elnyelő tulajdonsága révén fényvédő krémekben használnak. A leveleket és a virágokat hagyományosan reumás bántalmak enyhítésére alkalmazzák. Irodalmi adatok gyermekeknél a mag és a héj darabkáinak fogyasztása következtében a gyomor-bél traktus irritációjáról számolnak be. Forrás: gyogynovenyhatarozo.hu

A természetgyógyászat a vadgesztenyefa levelét, kérgét és termését is hasznosítja. A levélből és termésből előállított termékek az értágulatok okozta ödémás duzzanatok, trombózis, lábszárfekély kezelésére alkalmazhatók. A népgyógyászatban a termést aranyér, végbélrepedés, reumatikus fájdalom esetén is felhasználták, a megreszelt magot főzve vagy alkoholba áztatva gyomorfájdalom csökkentésére, megpörkölve hasmenés elleni szerként adták. A kérget lázcsillapításra, gyomorerősítésre, kelések és bőrbántalmak kezelésére alkalmazták. 
Forrás: ilcsi.com